A helyes megjelenés érdekében aki telefonról nyitja meg a blogbejegyzést, az a böngésző jobb felső sarkában a három függőles ponttal nyissa meg a menüt, és ott válassza ki az asztali webhely módot (alulról a harmadik opció).

 A cikksorozat egyes részei a szerzők véleményét tükrözik és a módszereiket írja le.
Van aki másképp csinálja - vagy épp nem csinálja. A cikket nem vitaindítónak szánjuk, hanem segítséget szeretnénk nyújtani azoknak a céheknek és irányítóknak,  akik forogni szeretnének.

Minta szerinti forgás a csatatéren - a minta kialakítása

Minta szerinti forgás - irányítás és csere

Miért legyen minta szerinti forgás?

A csatatér elsődleges haszna a játékosok számára a kinyerhető forge pont, termék, egység, gyémánt, globál pont stb - egy szóval jutalom.. A csatatér nem szól bele a céh globál helyezésébe 1000 ligapont esetén, így a helyezésnek maximum presztízs értéke van, ami a mi álláspontunk szerint másodlagos a kinyerhető jutalmakhoz képest. A jutalmak maximalizáláshoz a leghatékonyabb eszköz a forgás vagy szektorcsere.

A forgásnak számtalan előnye van a harcos csatatérrel szemben és csak nagyon kevéske hátránya. Lássuk, melyek ezek:

• A forgás tervezhető. 4 óránként egyszerre nyílnak a szektorok, 2 aktív céh kb fél óra alatt tokkal-vonóval le tudja rendezni az egész térképes forgást.
• Forgással lehet a leghatékonyabban kihasználni a táborokat, azaz az egy táborra eső csataszám forgásnál a legmagasabb.
• Minimális gyémántköltés szükséges hozzá. 
• így nyerhető ki a legtöbb jutalom.

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy a csatatér különböző térképen az egyes jutalmak milyen százalékos valószínűséggel esnek. Annak az esélye, hogy bármilyen jutalmat kapunk, harc esetén 48%.

	Jutalom		Vulkán		Vízesés
	Kép	Db.	%	Összes csata %	%	Összes csata %
		1	50%	24%	-	-
		1	-	-	50%	11,52%
		10	35,7%	17,1%	35,4%	17%
			-	-	8%	3,84%
			-	-	8%	3,84%
		50	4,9%	2,35%	5,1%	2,4%
		5	4,8%	2,3%	7,2%	3,4%
		1-3	-	-	5,2%	2,4%
		1-2	-	-	2,2%	1%
		1	2%	0,96%	1,8%	0,86%
		25	1,9%	0,91%	1,8%	0,86%
		1	0,9%	0,43%	1,1%	0,5%

A forgás hátrányai:

• Nincs mindig üthető szektor.
• Nagy hátrány, ha kimaradunk belőle :)

Alkalmas-e a céhem a minta szerinti forgásra?

Ahhoz, hogy egész térképen forogni tudjunk,az alábbi feltételeknek kell megfelelnünk:

• Aktív, csataképes társaság - ezt a pontot nem is részletezném nagyon. 4-5 ember napi 4-5x nem fogja felütni a térképet 11 napon keresztül, még akkor sem, ha egyébként a kincstár bírná. Tapasztalataink alapján kb 35-40 fős aktív céhek már megoldják a feladatot, de ennél kisebb létszámmal egész térképes forgás nehezen kivitelezhető.
• Kb 2 millió termék kell összesen az építéshez, az aktív korokban legalább 150-200ezer termék legyen fajtánként. - 11 nap alatt 100-150ezer csatát csak folyamatos építés mellett lehet megcsinálni. Természetesen forgás esetén nincs tábortörlés, de még így is napi kb 50-60 tábor építése szükséges napi 5 forgás esetén. Ez kb 2 millió terméket jelent 11 nap alatt. A csatatér a tagok kor szerinti eloszlásának arányban kér terméket az ostromtáborok építéséhez. A tagok korát a ciklus indulásakor rögzíti a program, és a szektorokon kért termék végig ugyanaz marad. A csatatér indulása utáni korlépések a szektorok termékigényét nem befolyásolják. A termékigény aránytalan is lehet, azaz egy adott korból csak a táborok 10%-nál kér terméket, de azt olyan szektoron, ahova 3 tábor építhető és a kor egy adott termékéből kér mondjuk közel 3000 darabot. Gyengébb kincstárakat pillanatok alatt felemészt a csatatér, tehát nagyon fontos a felkészülés, és a lehetőségeink alapos felmérése.
• Néhány jó és figyelmes irányító - nélkülük nincs csere :) 
• Fegyelmezettség - forgásnál a szektorok nem üthetők végig, 150 körül meg kell állni. A beütések szervezetten, a forgópartnerrel egyeztetve történnek. Az idő előtt beütött szektorok csak problémát szülnek. Továbbá minden irányítói csapatnak megvannak a maga szabályai, annak érdekében, hogy a forgások zökkentőmentesek legyenek, a tagságnak ezeket a szabályokat be kell tartania.

A termékigény biztosítása - kincstármenedzsment

Ahogy korábban szó volt róla, egy teljes térképes forgás termékigénye kb 1.5-2millió termék a 11 nap alatt. Ahogy, hogy ez fenttartható módon biztosítani lehessen, a céheknek komoly figyelmet kell fordítania a tagok kincstári termelésére és a termékek felhasználására is.

A szükséges termékigény biztosítása

A szükséges termékfedezet biztosítható fix termeléssel, önkéntes adományokkal vagy a kettő kombinációjával is. Mi a fix termelést preferáljuk, mivel az kiszámítható módon biztosítja a szükséges termékmennyiséget.

Az, hogy mekkora minimum termelést szükséges meghatározni a céhtagok számára, függ a céh létszámától, az aktív korok számától és azok létszámától is. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy 40-50 fős, forgásra alkalmas aktivitású céhnél a minimum 2000-es napi termelés mindenképpen szükséges. A minimum 2000-es termelés is csak akkor elegendő, ha a céhtagok legalább harmada ennél jóval többet termel és a szükséges korok száma a lehető legalacsonyabb.

Mire figyeljünk?

• A tagok korlépését figyelemmel kell követni, és lehetőleg a kincstárért felelős vezető egyeztessen a tagokkal, hogy csatatér indulás előtt vagy után lépjenek kort. Általánosságban a csatatér indulás utáni korlépés javasolt - valószínűleg a céhtag számára is ez a kedvezőbb -, de egyes esetekben indokolt vagy szükséges lehet az indulás előtti korlépés. 
• Határozzuk meg előre, hogy mely korokban maradhatnak tartósan a tagok, s ezen korok számát tartsuk a minimumon. 1-2 fős létszámok nem fedezik a GBG termékigényét! Jövő alatt maximum 1-2 kor javasolt, de ideális esetben jövő legyen a legkisebb kor. Jövő felett csak a távoli jeges és a virtuális jövő hagyható ki, mivel ezen korok teljesíthetőek maximum 2 hét alatt. A többi kornál úgy kell tartalékot képezni, hogy alacsony létszám mellett is finanszírozható legyen a csatatér. A korlépésekről itt írtunk bővebben.
• Amikor új kor kerül játékba, a korlépéssel minden tagja várja meg a csatatér indulását. Ez egyrészt előnyös a céhnek, hiszen így a csatatér az új kor termékeiből még nem fog kérni, másrészt előnyös a tagoknak is, mivel lesz 2 hetük haladni a techfával és gyűjteni a következő csatatérhez az egységeket. Pl. a Jupiter kor indulásakor azok a céhek tudtak gond nélkül építeni a csatatéren, ahol megvárták a csatatér indulását a korlépésekkel.
• Írjunk elő minimum termelést és tartassuk is be. A napi 2000es temelés már nagyon könnyen teljesíthető. 80-as bárka és 60-as obszervatórium akár kötelezően is elvárható, emellett becsületszobrok, a vízeséses térképen szerezhető elefántos épület, az Atomium vagy az MI mag nevezetesek építése könnyedén biztosítja a szükséges termékmennyiséget. Egyre több eseményépület termel már a kincstárba is az egyéb bónuszok mellett.
• Figyeljünk rá, hogy korlépések után a nem nevezetes kincstárba termelő épületek is a megfelelő korban vannak. Nem sok értelme van 10-12 olyan becsületszobornak, amely üres korba termel.

A felhasználás nyomon követése

 Még jól termelő, stabil kincstárú céhek is bajba kerülhetnek, ha nem figyelünk oda a felhasználásra is. Két tényezőre kell nagyon odafigyelni:

• Pazarlás kerülése - csak a szükséges tábormennyiséget építsük meg és ne többet. Egy szektorhoz legfeljebb 4 tábort építsünk, és igyekezzünk ezeket úgy elhelyezni hogy a lehető legtöbb szektor felütésénél használni tudjuk.
• Hiánytermék kialakulásának elkerülése. Ez egy összetettebb dolog. Stabil készlet és erős termelés mellett is előállhat az a helyzet, amikor a csatatér aránytalanul sokat kér egy adott kor valamelyik termékéből. Ez akár annyira sok is lehet, hogy könnyedén feléli a céh a meglévő készleteket. Emiatt célszerű csatatér indulása után átnézni a szektorokat és feljegyezni, hogy melyik szektor milyen termékből és mennyit kér Ez alapján már látszik, hogy van-e olyan termék, amelynél probléma lehet. Ha van ilyen termék, akkor az irányítók lehetőség szerint kíméljék azt a terméket. Ha ez nem elegendő, lehet bekérni a tagságtól a hiánytermékből, vagy végső esetekben egyes szektorokra meg kell tiltani az építést.

A fenti képen a vulkános térkép teljes termékigényének egy részlete látható. A csatatér kezdetén összeírtuk, hogy melyik szektorra hány tábor építhető, és azokhoz milyen termékek szükségesek. A napi várható termékigény számításánál napi átlag 4,5 forgással és 50%-os átlagos megmaradó táborral kalkuláltunk. Itt nem vettük figyelembe, hogy nem kell minden szektort maxra építeni a forgásokhoz, mivel itt pontosan azt szerettük volna kiszűrni, hogy mely szektorokra kell nagyon figyelni az építéskor.

Ebben a táblázatban a napi átlagos termékszükséglet és a napi termelést egyenlegét vetettük össze a rendelkezésre álló készlettel. Azt vizsgáltuk, hogy teljes építés mellett a csatatér végére melyik termékek csökkennek az általunk meghatározott lélektani határ - 200 000 termék - alá.

Ez a cikk nem érinti a GVG termékigény biztosítását és annak a felhasználását, de természetesen azoknak a céheknek, amelyek aktívak GVG-n, azzal is kalkulálniuk kell. Náluk különösen javasolt a jövő alatti korok megszüntetése, és a GVG termékigény egyéb módon való biztosítása.

Térképek

Jelenleg két különböző térkép váltja egymást szezononként. Az eredeti, vulkános térkép és az újabb, vízeséses térkép. Vizsgáljuk meg a két térképet forgás szempontjából:

 A vulkános térképen minden egyes szektornak maximum 4 kapcsolódó szektor-szomszédja van (de minimum 3). A szektorok elrendezése koncentrikus, gyűrűkbe rendezett. A vízeséses térképen ezzel szemben minden szektor 3-6 szomszédja van, a szektorok alakja sematikus hatszög. Az elrendezés szintén gyűrűs, de a a szektorok hatszög alakja miatt nem csak a klasszikus sakktábla, hanem oszlopos vagy sávos minta is kialakítható. A vulkános térképen a sakktábla, a vízeséses térképen pedig az oszlopos elrendezésű minta a legcélszerűbb.

Vulkános térkép, sakktábla minta

Minden lényege, hogy úgy alakítsuk ki a szektorok elosztását, hogy lehetőleg minden szektor 4 táborral felüthető legyen. A vulkános térkép esetén erre a klasszikus módszert a sakktáblaminta jelenti, amikor a belső szektorokat átlósan, a kettes kör szektorait felváltva,  hármas kör szektorait 1-2 szektoronként osztjuk szét a forgó céhek közök. Mivel az egyes szektorokra változó mennyiségű tábor építhető, érdemes előre megnézni, hogy jön ki legjobban a minta. 

Vízesés térkép, oszlopos és sakktábla minta

A vízesés térképnél - a szektorok stilizált hatszög alakja és elrendezése miatt - az oszlopos minta kialakítása a legegyszerűbb. Természetesen mindig érdemes megvizsgálni, hogy más módszerrel jobban jön-e ki a minta. Az oszlopos mintánál az egy oszlopban lévő szektorok vannak egy céhnél, és az oszlopokat felváltva birtokolják a forgó céhek.

Az alábbi képen egy oszlopos minta sematikus ábrája látható:

Az ábrán a szektor neve alatt található szám az építhető táborok darabszámát jelentik. Jól lászik, hogy a szektorok nagy része alapból 4 táborral felüthető, míg néhány szektorhoz közbenső csere szükséges.

Ezen a képen pedig a vízeséses térképre alkalmazott sakktábla minta látható:

Attól függően, hogy a 2-3-4 körökben honnan kezdjük váltakozva szétosztani a szektorokat a forgó céhek között, más és más lesz a minta képe, de ettől ezek még a klasszikus sakktábla minta elvén lettek kialakítva.

A cikk folytatásában az irányítók feladatairól, a forgás levezetéséről és az optimális táborépítésről lesz szó.

Szövegszerkesztő: Donna a Macskabolond

Minta szerinti forgás a csatatéren - a minta kialakítása

Minta szerinti forgás - irányítás és csere